Te vagy a Hal�l val�di ura, mert csak az uralkodik a Hal�l f�l�tt, aki nem akar megsz�kni a Hal�l el�l. Elfogadja, hogy meg kell halnia, �s tudja, hogy a Hal�l fenyeget�se messze nem a legsz�rny�bb dolog itt, az �l�k vil�g�ban.

A sz�thullott vil�g f�jdalomm� �s f�lhom�lly� �llt �ssze. (...) Azt�n egyszerre iszonyatos, gyomorbav�g� f�jdalom�v�lt�s hatolt a f�l�be, olyan borzalmas szenved�s kifejez�se, amit a legpokolibb t�z, a legr�mesebb �tok sem tud okozni.

Mint es�cseppek a hideg ablak�vegr�l, �gy peregtek le gondolatai a rideg, megv�ltoztathatatlan t�nyr�l, hogy meg kell halnia.

Lassan, nagyon lassan fel�lt, s k�zben minden mozdulattal r�csod�lkozott �l� �nmag�ra - �gy �rz�kelte, figyelte saj�t eleven test�t, ahogy m�g soha. Mi�rt csak most fogja fel, mekkora csoda ez a g�pezet: az izmok, a zsigerek, a dobog� sz�v? Hamarosan megsz�nik l�tezni a teste... vagy legal�bbis � maga megsz�nik l�tezni benne. L�gz�se fokozatosan lelassult, nyugodtabb�, m�lyebb� v�lt; sz�raz volt a sz�ja �s a torka, de az volt a szeme is.

A z�ld szemp�r belen�zett a feket�be, de egy m�sodperc m�lt�n a s�t�t szemek m�ly�n valami kihunyt, dermedt, vak �ress�get hagyva maga ut�n.

�rezte, ahogy a sz�ve hevesen dobogott mellkas�ban. Milyen furcsa, a hal�l �rny�k�ban sokkal kem�nyebben pump�lta a v�rt, mintha minden�ron �letben akarn� �t tartani. De ennek v�get kell vetni, m�ghozz� gyorsan. A sz�v az utols� dobban�saihoz �rt. (...) Sz�ve �gy dobogott a bord�i k�z�tt, mint egy r�m�lt kismad�r. Tal�n tudta, hogy milyen kev�s ideje van h�tra, �s teljes�teni akart egy eg�sz �letnyi dobban�st a marad�k f�l �r�ban.

Szem�nek k�t nagy, �veges g�mbj�t megfestett�k f�ny�kkel a csillagok, amelyeket nem l�thatott t�bb�.

Ne sz�nd a holtakat, Harry. Az �l�ket sajn�ld, s legf�k�pp azokat, akik szeretet n�lk�l �lnek.

H�t persze, hogy mindez a fejedben t�rt�nik, Harry, de att�l m�g mi�rt ne lehetne val�s�gos?

Magad azzal �kes�ted, ha elm�det �les�ted.